A Kaposvári Rákóczi első igazán nagy sikere az 1975-ben való NB I-be jutás. A folyamat már 1968-ban elkezdődik, hiszen az „első fecskék”, a feljutó gárda első két játékosa akkor kerül a csapatunkhoz. A teveli születésű Márton Józsefet Dombóvárról igazolja le a zöld-fehér gárda, Németh Gyula pedig a sikert-sikerre halmozó ifjúsági együttesből került fel a nagycsapathoz. Az 1968-as esztendő még nem hozta meg a várt sikert, huszonnégy játékos jutott szóhoz egy év alatt és ez érződött a teljesítményen. 1970. január 16-án a Kaposvári Kinizsi „visszakapja” a Rákóczi nevet. 1971-ben a csapat kiesik az NB III-ba, majd egy évre rá újra felkerül a másodosztályba. Az ifjúsági együttesből Hegedűs kapus, Bőzsöny és Savanyó is a felnőtt keret tagja lett, valamint Kaposvárra igazolt Kovács Csaba, Duschák István és Hoffmann István is. 1973-ban ötvenes a Rákóczi, ez az esztendő azonban nem csak emiatt jeles. 1973 március 1-től Mathesz Imre az együttes edzője, akivel történelmet írnak a kaposváriak. Köves Lászlóval és Burcsa Győzővel tovább erősödött a keret. 1974-ben Zsirai Kálmán kapus az FTC-ből, Patyi Károly az Olajbányászból, Konrád László és Rékási Károly Pécsről, Karasz János Békéscsabáról, Bocsev István az FTC-ből, Petrók Viktor pedig az MTK-ból kerül a Rákóczihoz. 1975 januárjában Csukovics és Turai is a somogyiak játékosa lett. A megerősödött együttes az 1974-75-ös szezonban a Szeged mögött három ponttal lemaradva, a második helyen jutott az NB I-be. Az bajnokság nagy rangadóját azonban a Rákóczi 1-0 arányban megnyerte a SZEOL ellen, hazai pályán 15.000 néző előtt. Ugyanennyien foglaltak helyet a nézőtéren, amikor a Várpalota érkezett, s legyőzésük már a feljutást jelentette volna. Ám a csapat botlott, alig tudott kiegyenlíteni, így csak az utolsó fordulóban, Oroszlányban dőlt el minden. A Rákóczi ugyan ott is kikapott, de ellenlábasa a Volán is vereséget szenvedett, így végül, ha rögös úton is, de sikerült a feljutás.

1975 nyarán hamisítatlan fociláz tör ki Kaposváron. Mindenki a csapatról beszél. A sorsolás a Budapesti Vasast gördítette elsőként a Rákóczi útjába az átépített, impozáns kaposvári stadionban.

Kaposvári Rákóczi-Bp. Vasas 2-0 (0-0)
Kaposvár, Rákóczi Stadion 22 000 néző
Rákóczi: Hegedűs-Kanyar, Ágfalvi, Márton, Konrád, Németh – Nagy, Burcsa – Varga, Kováts, Turai (Csépán). Edző: Mathesz Imre
Gólszerző: Burcsa 2.

Az újonc tehát remekül kezdett, és végül megérdemelten maradt benn a legjobbak között. 1976 nyara nem volt zökkenőmentes, hisz a kiváló hálóőr Hegedűs Péter Szombathelyre, Burcsa Győző pedig Székesfehérvárra igazolt. Jó hír azonban, hogy Kiss László és Földesy Károly ismét Kaposváron játszanak, valamint Zentai József, Máté János és a Komlóról érkező Buús kapus is a Rákóczi mezét húzhatja fel.

Burcsa Győző 1954-ben született Kaposváron, egy hatgyermekes család fiaként. Labdarúgó lett, és máig Somogy legeredményesebb futballistái közé tartozik. 15-szörös válogatottként megjárta Mexikót, 1986-ban a France Football újság szerint Franciaország legjobb külföldi futballistája lett, az Auxerre színeiben. A Videoton együttesével UEFA-kupadöntőt vívott, s a fehérváriakkal otthonában győzte le a Real Madridot, a világ egyik legjobb klubcsapatát. Itthon kétszeres magyar bajnok, edzőként a Videotonnal és a Matáv Sopronnal ért el szép eredményeket. Ma vállalkozó, a jelenlegi állapotok mellett nem vállal szerepet a futballban.

Az 1975-76. évi Nemzeti Bajnokság

Az 1976-77-es bajnoki szezonban is sikerült az első osztályban maradás a Rákóczinak. A Népsport osztályzatai alapján az év legjobb kapusa a mieink hálóőre, Buús lett. A bajnokság utolsó mérkőzését a már győztes Bp. Vasas ellen játszotta a Rákóczi hazai pályán, és 1-1-es döntetlent ért el.

Az 1976-77. évi Nemzeti Bajnokság

Két év élvonalbeli szereplés után a kiesés következett a Kaposvári Rákóczi labdarúgó csapatának életében. A kaposváriaknak mindössze egy pont kellett volna ahhoz, hogy az NB I-ben maradjanak, azonban a Székesfehérvári MÁV Előre megelőzte a mieinket. A somogyiak legjobb mérkőzése - bármilyen furcsa - a Bp. Vasas elleni hazai 3-0-s győzelem volt a bajnokság 29. fordulójában. A Mathesz Imrét váltó Németh Lajos edző a következő összeállításban küldte pályára a csapatot: Búus-Németh, Gulyás, Petrók, Csorba – Hangai, Kanyar, Konrád – Máté, Kiss, Turai. Kiss László, a Rákóczi középcsatára tarthatatlan volt a mérkőzésen. El is vitte a Vasas…

Kiss László 33-szoros magyar válogatott játékos lett a Vasas színeiben. Legemlékezetesebb találata a Norvégia elleni gól, amelyet egy pimasz emelésből szerzett. Kiss világrekordot is tart, ugyanis négy perc alatt ért el mesterhármast az 1982-es spanyolországi VB-n El Salvador ellenében. Azt a mérkőzést 10-1-re nyerte meg Magyarország.
Nem kellett sokat várni az NB I-be való visszakerülésre. Az 1978-79-es szezonban a másodosztály nyugati csoportjának a harmadik, majd egy évvel később az első helyet szerezték meg a zöld-fehérek a Szombathelyi Haladás gárdáját hat ponttal megelőzve.
1980-81-ben ismét a legjobbak közt szerepel a csapat. Augusztus 9-én a Pécs gárdája ellen 2-1-es győzelemmel mutatkozik be a Rákóczi 12.000 néző előtt. Az Újpest otthonában elért 3-3 is hatalmas bravúrnak számított, sőt csapatunk 4-2 arányban győz idegenben az MTK-WM ellen a Hungária Körúton, de a bennmaradás nem sikerült. Az utolsó NB I-es meccsen a kaposváriak hazai pályán 1-1-es döntetlent értek el a Ferencváros ellen. A mieink a Békei-Kozma, Zentai, Petrók, Csorba – Kanyar, Kisteleki, Szlovák, Gulyás – Bíró, Lingl (Czabula) összeállításban léptek pályára és fejezték be az élvonalbeli szereplést.

Ezt követően másod-és harmadosztályú szereplés várt a Rákóczira. Az NB III-ból csak a harmadik bajnoki cím után vágott neki a kaposvári alakulat a nagyobb a kihívásoknak, és ha már belekezdett, akkor az 1986-87-os szezonban a második vonal küzdelmeit is megnyerte, egy ponttal a Váci Izzó előtt és hét év után ismét az NB I-be jutott a gárda. 1988 õszén ez a csapat futott ki a Győr elleni első hazai mérkőzésen a pályára: Kollár-Rácz, Deákvári, Riczu, Barna-Prukner (Csrepka), Szajcz, Havasi, Adorján-Miovecz (Murai), Meksz.

Az 1987-88. évi Nemzeti Bajnokság
 

Ebből a gárdából többen ma is szerepet vállalnak Kaposvár labdarúgásában. A Rákóczi jelenlegi vezetőedzője, Prukner László minden idők legsikeresebb trénere azok közül, akik eddig a klubnál dolgoztak. Miovecz Zoltán játékosként alkotott maradandót, hisz az Újpesttel, majd a Váccal magyar bajnokságot nyert, emellett a magyar kupát és a szuperkupát is sikerült elhódítania csapataival.
A 80-as évek végére, és a 90-es évekre az NB II-NB III közötti ingadozás volt a legjellemzőbb. Persze, ezekben az időkben is feltűnt több nagy tehetség. A ’94-95-ös bajnoki szezonban 76-11-es gólkülönbséggel, veretlenül jutott a másodosztályba az együttes. Az NB II-ben folytatódott a jó sorozat és a harmadik helyet szerezte meg a csapat. A Békéscsabával játszhatott osztályozót a feljutásért a Rákóczi, ami sajnos nem sikerült. A 2003/2004-es bajnoki évadig ez volt az utolsó NB I-hez „közeli” kaposvári helyezés. 2003 nyarán Prukner László lett a Rákóczi (már nem csak megbízott) vezetőedzője, több meghatározó játékos távozott a csapattól, köztük a másodosztály gólkirálya Rajczi Péter is. A szurkolók pedig attól féltették a legjobban szeretett csapatukat, hogy ki fog esni az NB II-ből a 2003/2004 szezont követően. Nem így történt, sőt…