A Szentjakabi Bencés Apátság román stílusú épületmaradványa Kaposvár legrégebbi védett műemléke. Az egykori kerengőben kialakított kőtárban szép román kori és gótikus bordaprofilok láthatók. A romegyüttes rekonstruálását követően 2001. augusztusától szabadtéri színházi és zenei estek, képzőművészeti és irodalmi táborok színtereként szolgál. Kiszolgáló épületegyüttesében kiállításokat rendeznek. A XV. századtól Kaposvár vára többször szerepel korabeli okiratokban. A mohácsi vesztes csata után királyi várként találkozunk az erődítéssel. Kapos elestét 1555. szeptember 20-ára időzíti a krónika. A várat a császári és szövetséges csapatok 1686-ban szabadították fel és 1702-ben a bécsi haditanács rendeletére felrobbantották. 1712-ben Esterházy Pál herceg letelepedési engedélyével a város kialakulásának alapját teremtette meg. 1749-től Kaposvár a megye székhelye. 1873. január 23-a óta rendezett tanácsú várossá nyilvánították, a rendszerváltást követően e nap a város ünnepnapja.

Szentjakabi romok