Csiky Gergely Színház
A Csiky Gergely Színház A város egyik jelképe.
Nevét Csiky Gergelyről (1842-1891) kapta, aki drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
Elhelyezkedése
A színház Kaposvár belvárosában, a mai Rákóczi téren található, nem messze a vasútállomástól és a buszpályaudvaroktól. Az épület körül terül el a Színház park, ami szökőkútjaival, játszóterével a kaposváriak egyik kedvenc találkozóhelye.
Töténete
1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza. Az érdeklődők először a Cigánybáró című operettet tekinthették meg.
A színház terveit a „magyar Gaudínak” is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg.
Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldal-rizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Ahogy akkoriban nevezték, a Nemzeti Színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását az ilyen szerkezetek közötti megoldások elsőjeként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket, egy helyi vállalkozó, a Borovitz-féle cementgyár készítette.
Az 1950-es években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette.
Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be a ma is használt színpad technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét.
Fénykora
A társulat az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata volt, erről tanúskodik A Kaposvár-jelenség című riportkötet is.
Másfél évtizedes késéssel, ez a műhely egyike volt azoknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalmának folytatói, eredményeinek adaptálói voltak. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által vezetett színház fokozatosan az érdeklődés középpontjába került. Így történhetett, hogy szinte egyetlen vidéki színésznőként Olsavszky ÉvaKossuth-díjat kapott. A színház sokat tett az új, értő közönség kialakítása érdekében. Több gyermek előadása is országosan ismertté vált, elsősorban a televízió közvetítések hatására.
1978-ban a politikai és színházi felső vezetés a hosszú évek óta stagnáló budapesti Nemzeti Színház megújítása érdekében az eredményesen működő vidéki színházi műhelyek vezető művészeit szerződtette. A kísérlet nem sikerült, 1982-ben kiváltak a Nemzetiből a megújításra érkező művészek, lehetőséget kaptak azonban egy új önálló társulat létrehozására. Ekkor alakult meg a budapesti Katona József Színház, melynek tagjai közül sokan a kaposvári társulat tagjai voltak. Az átszervezés eredményeként, két év alatt a társulat szinte teljesen kicserélődött, de Babarczy László vezetésével újra talpra állt, sok esetben a korábbinál is nagyobb művészi és közönségsikereket ért el.
Számos kiváló előadása közül is kiemelkedett a Marat halála. A darabot 1981.december 8-án mutatták be. 1982-ben a "BITEF" nemzetközi fesztiválon mind a három kiosztható díjat a kaposváriaknak adták át. A darabot több, mint százszor játszották, ami vidéki színházak esetében még operetteknél sem gyakori. A legendás előadásra külön buszokkal érkeztek a teátrum rajongói. Egy budapesti vendégjáték alkalmával például rendőrkordon védte a Vígszínházat a jegyre áhítozó nézők rohamától.
Híres művészek
A Csiky Gergely Színházban játszottak vagy játszanak:
Külső hivatkozások
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
